Az emberi számítás

Human 2 Human

Játékos reggeli

2017. április 05. - Pankotai Balázs

ritz-carlton.jpgNéhány napja egy üzleti reggelin jártam a Ritz-Carlton szállóban, ennek tapasztalatait osztom most meg veletek. Hangsúlyozták a szervezők, hogy ne egy szokásos üzleti reggelire számítson, aki eljön, inkább egy könnyedebb, inspirálóbb eseményre, ahol az asszociációs képességünket is igénybe veszik majd. A helyszín mindenesetre valóban inspiráló volt, és a téma is, amely nem volt más, mint a játék.

A játék kapcsán (abban az értelmében, amelyet angolul a 'play' ír le) ez a kedvenc TED videóm, nézzétek meg, ha van időtök, magával ragadó és tartalmas. (Igény szerint magyarul feliratozható.)

Visszatérve a rendezvényre, a Variációk 1 témára egy összefogás eredménye: a MagiCom, az SSC Heroes és a Ritz-Carlton közösen hirdette meg. A meghívott előadók nem tipikusan az üzleti élet figurái: Dr. Rab Árpád, digitális trendkutató a Corvinusról és Ferenczi Attila, számos - labdarúgással foglalkozó - könyv szerzője az MLSZ-től. Néhány impressziómat leírom, olyan részleteket, amelyek megfogtak, elgondolkodtattak.

  • Árpád arról beszélt, hogy szép lassan minden kézzelfoghatóról lemondtunk: először a (papír) fényképekről, majd a zenéről (lemez/kazetta/CD), most pedig épp' a valóságról készülünk, a kiterjesztett ill. a virtuális valóság (AR/VR) szélesebb körű elterjedésének korát éljük. Ez utóbbi kapcsán mondta tréfásan az előadó, hogy New Yorkot már annyiszor látta elpusztulni, hogy nem is teljesen biztos benne, létezik-e még egyáltalán.
  • Az infokommunikációs tudást az emberek minden generációja egyidőben tanulhatta meg: történelmünk során ilyen eddig még nem történt, hagyományosan minden ismeret nemzedékről nemzedékre szállt. Azt már én teszem hozzá, hogy talán ennek is szerepe van abban, hogy ennyit beszélünk a generációk közti együttműködésről, hogy hirtelen ennyi "megfejteni való" keletkezik a témában.
  • A mobiltelefonos játékok messze a legnépszerűbb telefonos alkalmazások. Legfontosabb hatásuk a gondolkodásunkra, hogy akkor is "ott vagyunk" fejben a virtuális térben, amikor épp' nem is játszunk: pl. arra gondolunk, hogy 6 óra múlva felépül a tornyunk, és akkor majd visszanézünk folytatni a játékmenetet. Azaz nincs az agyunknak "üresjárata", amikor "kiszellőzhetne", folyamatosan "foglalt".
  • A második előadó, Attila, a magyar sportkultúra eszmerendszerét igyekezett bemutatni, epés kiszólásokkal a mai magyar edzőket és játékosokat illetően. A hallgatóság jelentős részét már akkor elvesztette, amikor világossá vált, hogy fociról fog beszélni, de a valódi ok véleményem szerint az volt, hogy szinte egyáltalán nem hangolta a közönséghez vagy az alkalomhoz az előadását, főleg nem a prezentációját. Meglepő volt, hogy valaki, aki annyi ismeretterjesztő, labdarúgást népszerűsítő könyvet írt, és ennyire a szívén viseli a sportág magyarországi helyzetét, ennyire kevéssé képes kapcsolatot teremteni a hallgatóságával.

Összességében kellemes rendezvény volt, nagyon lelkes (és - érthetően - kicsit drukkos) szervezőkkel, amelynek a szakmai előkészítésébe, az ívének a kitalálásába érzésem szerint ennél többet kell majd beletenni, így legközelebb jobban összeállhat a kép, s akkor majd visszagondolva nem a fenséges túrós sütemény vagy a nagyvonalú kávéházi enteriőr fog elsőként beugrani.

Ha tetszett ez az írás, látogasd meg a blogom Facebook oldalát! Nyomj egy Like-ot, hogy mindig értesülj a legfrissebb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

http://human2human.blog.hu/api/trackback/id/tr9512403511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.