Az emberi számítás

Human 2 Human

Legjobb Munkahely 1900

2014. december 27. - Pankotai Balázs

logo_kner_2_.JPGOlvasom a karácsonyra kapott Igazi hősök című Nyáry Krisztián könyv egyik hőséről, a gyomai nyomdatulajdonos Kner Izidorról szóló történetet, és egészen könnyen találok áthallást a mai időkre. Előbb azonban egy pár szóban arról, hogyan lett messze földön híres a Kner nyomda.

Izidor apja könyvkötő volt, vásárokra járt. Mivel rajta kívül még 11 testvérét tartották el a szülei, a fiú már 17 évesen vándorló tanoncnak állt. Az így eltelt 5 év alatt megtanulta, hogyan nem szabad vállalkozni. Hazatértekor a gyomai főszolgabíró felajánlotta neki, hogy indítson nyomdát a városban. Bár sem pénze, sem gépe nem volt, belevágott. A mércét magasra tette: mindenkinél jobb minőséget akart kínálni, mindenkinél gyorsabban. Nem egy megrendelését ennek a megszállottságnak köszönhette.

A közigazgatási jogszabályokat tallózva bukkant rá egy piaci résre: a hivataloknak nem voltak nyomtatványaik, vagy ha voltak, százfélék és szedett-vetettek. Tervezett (!) és gyártott tehát egy minta-nyomtatványokat bemutató portfóliót, amelyet szétküldött a hivataloknak. Nem mellesleg ez volt az első magyar ingyenes termékportfólió. Pár év múlva a települések fele a megrendelője volt, több nyomtatvány-javaslatának használatát pedig törvényben írták elő.

„A főnök és munkás egyenrangú tényező” – vallotta Kner. „A főnök szerzi, az alkalmazott megkészíti a munkát. Ezen együttműködés elengedhetetlen feltétele az, hogy a főnök megadja a munkásnak, ami az övé és viszont!” Ebben a szellemben, az országban elsőként vezette be a kollektív szerződést, a 9 órás munkanapot és a fizetett szabadságot. Tisztes bérezést is biztosított: a népiskolai tanítói fizetésekhez képest 4-6-szoros összeget kaptak nyomdájában a szakmunkások. Nem csoda, hogy sokan vágytak hozzá kerülni, és aki egyszer ott volt, az maradt is.

Szűkebb pátriájával sem volt szűkmarkú: strandot építtetett a Körös partján, és sporttelepet hozott létre. Saját egykori indulására emlékezve pedig ingyenes szállót alapított a vándor iparoslegények számára.

„Nemcsak az ország egyik neves ipari üzemét sikerült megteremtenem, de szakképzett utódokkal annak emberi számítás szerint, hosszú ideig való fennmaradását is biztosítanom.” – mondta sikerei csúcsán. Nos, igen, az emberi számítás: arra tényleg nem készülhetett, hogy előbb azt róják fel a családnak, hogy zsidó származású, ezért leszármazottait elhurcolják, később meg azt, hogy nagytőkés, így gyárát elveszik. Egyiket sem kellett megélnie, 1935-ben hunyt el.

A jó példa ettől még jó példa: nem az a vállalat fog jól teljesíteni hosszú távon, amelyik minden határon túl a részvényesei rövid távú érdekeit tartja szem előtt, mert ha így tesz, nem lesz hosszú táv, és nem a történelem megjósolhatatlan szeszélyei miatt. A munka „kétkezi részét” végzők megbecsülése biztosítja a folyamatosságot, az ő megelégedettségük pedig a vezetés megbecsülését hozza. A kettő együtt képes a két legalapvetőbbet: az ügyfelek elégedettségét és a profitot biztosítani. Ebben a sorrendben. Fordított sorrend esetén megint csak rövid távról beszélhetünk.

Ahhoz, hogy bátor, vállalkozni akaró, kockáztatni vágyó emberek legyenek, persze nélkülözhetetlen az is, hogy a környezet, melyben ezt tenni lehet, legalább alapszinten kiszámítható és igazságos legyen. Máskülönben a sokat emlegetett magyar lelemény nem talál táptalajra, hanem átadja a helyét a tanult tehetetlenségnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://human2human.blog.hu/api/trackback/id/tr977014711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.