Az emberi számítás

Human 2 Human

Human 2 Human

Fejtsük meg a munkahelyi elköteleződést!

2016. szeptember 21. - Pankotai Balázs

generationy.jpgOlvastam egy cikket (na jó, inkább posztot) arról, miért ugrálnak egyik állásból a másikba az Y generációs munkavállalók (az 1981 és 1995 között születettekről van szó). Négy tényezőt azonosított a szerző. Nem találja fel általuk a spanyol viaszt, és nem is mindegyikkel értek egyet, nézzük őket egyenként!

  1. A világosan látható és tervezhető karrierút hiánya

    Az idézett, 8700 szervezetet vizsgáló felmérés szerint a 26-35 éves munkavállalók a legkevésbé elkötelezettek (alig több mint 2/3-uk az), miközben ennek kulcsa számukra éppen a szakmai fejlődés lehetősége lenne. Van benne igazság, hogy ha valaki nem látja, merre mehetne tovább a szervezeten belül, akkor tovább fog állni a szervezeten kívülre, de abban nem vagyok biztos, hogy meddig maradna, ha látszana számára a következő lépés.

  2. Nem tudják kamatoztatni képességeiket

    Egy másik felmérésre hivatkozva azt írja a szerző, hogy akik 5 évig voltak egy helyen, azok 86 százaléka, míg akik 2 évig, azoknak csak 62 százaléka állította, hogy ki tudták aknázni a képességeiket. A szerző maga is elismeri, hogy a belépő szintű munkakörökben nincs túl sok lehetőség arra, hogy megcsillanjanak a képességek. Ehhez maradni kell, mást is csinálni, keresni a lehetőségeket (és valamennyire vissza is jutunk az első ponthoz). A vezetőknek azt tanácsolja, vonják be a kezdőket sokféle projektbe, és tegyék próbára, állítsák kihívások elé őket.

  3. A juttatási csomag nem vonzó

    Ezen a ponton jön elő leginkább, hogy amerikai hivatkozásokkal tarkított a cikk: a szerző azt taglalja, hogy a tetemes diákhitelüket csak a negyvenes éveik közepére tudják visszafizetni a munkavállalók, és hogy ebben segítenie kéne a munkaadónak a munkavállalókat. Én ezt úgy tágítanám és alkalmaznám a magyar viszonyokra, hogy fontos lenne minden korosztály számára vonzó, változatos juttatási csomagot kínálni. A fiatalokat nem foglalkoztatja az iskolakezdési segítség, mert többségüknek nincs gyermekük, míg egy X generációst nem feltétlenül hoz lázba a csocsóasztal a nyugiszobában, mellette az ingyen sörrel a hűtőből, mert inkább húz haza a családjához, amint tud.

  4. Nem ismerik el a teljesítményüket

    Általánosabban fogalmazva: nem kapnak elég visszajelzést (sem mennyiségét, sem minőségét tekintve, teszem hozzá), ezért elvesztik az elköteleződésüket, mert azt élik meg, hogy nem fontosak, végül pedig távoznak. Attól persze, hogy ez a korosztály szomjúhozza leginkább, sajnos senki nem kap tisztességes visszajelzést a legtöbb helyen. Maximum, amikor kötelező, évente egyszer, a teljesítmény-értékelő beszélgetés keretein belül. De év-per-év alapon, lássuk be, nem könnyű korrigálni a tevékenységünket. A szerző tanácsa a vezetőknek: legyenek rendszeres személyes beszélgetéseik a munkatársaikkal - és hogy megint ne legyünk egyoldalúak, ezt kiegészítem azzal, hogy ne csak az Y generációs munkatársaikkal.

 

Összefoglalva: mind a négy szempont releváns a munkavállalói elkötelezettség szempontjából, és minden szervezet jól teszi, a saját érdekében is, ha figyelmet fordít ezekre. Ha nem ügyel rájuk, akkor törvényszerű, hogy csökken a munkavállalók elkötelezettsége. Az elköteleződés ugyanis - akár egy párkapcsolatban - akkor működik, ha kölcsönös: a munkavállaló a szervezet felé, a szervezet a munkavállaló felé köteleződik el.

A különbség szerintem ott van az Y generációsok és az idősebbek között, hogy előbbiek rövidebb ideig viselik el az ilyen állapotot. A 22-es csapdája pedig az, hogy ha lenne még valamennyi türelmük, akár adódhatna olyan lehetőség az adott szervezetben, amellyel növekedhetne az elköteleződés (lásd a második pontban hivatkozott adatokat).

A vezetők felelőssége pedig abban áll, hogy tudatosítják magukban: a beosztottaik elkötelezettsége igen nagy részben az ő elkötelezettségüktől függ (egykori mesterem, Klein Sándor részletesebben is beszél erről ebben az előadásában, 1:16-2:27 és 6:58-9:20).

Ha tetszett ez az írás, látogasd meg a blogom Facebook oldalát! Nyomj egy Like-ot, hogy mindig értesülj a legfrissebb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://human2human.blog.hu/api/trackback/id/tr1811728077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rettentó 2016.09.21. 19:42:23

Milyen tehetségről és milyen képességről beszél a szerző? Ebben a korosztályban a nagy arc van, arról, hogy mit jelent az, hogy munka, halvány segédfogalmuk sincs (egy X generációs)

BobAlice 2016.09.21. 19:43:34

Nem csak a generációk munkavállalói lehetnek kölönbözőek, hanem azok alkalmazói is. Az egyre bizalmatlanabb, lassuló gazdasági környezetben nyilván máshogy tudnak érvényesülni az emberek, ugyebár ez az első generáció, amelynek szerényebb jövedelemre van kilátása, mint a megelőzőnek. Lehet, hogy nem is önszántából vált valaki, hanem mert csak határozott ideig alkalmazák.

DFK 2016.09.21. 20:09:12

Én azt látom, hogy a fiatal kollegáknak a teherportán kell bejárniuk, akkora az arcuk.

FikkFakk 2016.09.21. 22:31:13

Jaaaj, mert az a sok idosebb.... az aztan ott van a szeren. Nyitott az ujra, jol beszel nyelveket, alkalmazkodik a kihivasokhoz, van benne tettvagy, a csoportjanak erdekeit nezi, a feladatra osszpontosit, mellette szereny, es nem mondogatja mindenre azt, hogy o jobban tudja, hiszen mar majdnem husz eve itt rohad a cegnel, es meg mindig nem b@sztak ki....

kvadrillio 2016.09.21. 23:05:40

""a beosztottaik elkötelezettsége igen nagy részben az ő elkötelezettségüktől függ ("""...a mocskos kapitalizmus egyik rákfenéjehhhhh.......EZÉRT VOLT JOBB A SZOCIALIZMUS !!! :)

Pankotai Balázs 2016.09.22. 00:36:30

@rettentó, DFK, FikkFakk: nagyon örülök, hogy megmozgatott benneteket a téma, de kérlek, ne általánosítsatok, és főképp ne essetek neki egy másik generációnak! Adott, hogy együtt kell dolgozni, ez nem választható. Ha pedig így van, próbáljuk megérteni egymást! Köszönöm! Én is inkább azokat a szempontokat igyekeztem kidomborítani, amelyek összekötnek, kortól és tapasztalattól függetlenül hatással vannak az elköteleződésünkre.

alfacharlybravo 2016.09.22. 00:51:12

@Pankotai Balázs: Én azt látom, hogy a korosztályok között akkora a különbség, mintha nem is egy fajhoz tartoznának. A 35 éves fiam nem érti a 20 évesek beszédét sem. A munka követelményei meg szédületes sebességgel változnak, de főleg olcsó rabszolgára van szükség. Ki a fenét érdekel már a szakmai előrelépés a szórakozás fontosabb ez egy réteg,de vannak buzgók is.

Acmee 2016.09.22. 08:16:45

1. Ha 3 év alatt egyetlen embert nem látsz, aki szakmai alapon jutott volna management szintre (az összes kinevezett valamilyen szálon kapcsolódik a meglévő management tagjaihoz), az nem épp érdem alapú előmenetelt feltételez. Innentől ha nem vagy hajlandó nyalni, akkor marad a továbblépés.
2. A vezetőid által kitalált új "stratégia" teljesen szembe megy a terület legmodernebb elveivel, amikor ezt jelzed (hivatkozva a forrásokat), akkor "én döntöm el, hogy kivel dolgozunk együtt az osztályon" választ kapod. Tehát a szakmai elvek elnyomásra kerülnek "szerintünk ez a helyes" alapon (olyanok által, akiknek képzettségük és tapasztalatuk nincs az adott területen, job rotationnel kerültek a szervezet élére).
3. Ez nyilván egyértelmű
4. A szükségeshez mértem 1/3 létszámmal végezzük a munkánkat. Aztán megkapom a visszajelzést, hogy lassúak vagyunk! Felvenni senkit nem lehet, lecserélni az 1-1,5 hónapokat csúszó vállalkozókat nem lehet (na vajon miért?)...

Kedves X! Ne ringassátok magatokat abban a hitben, hogy rajtatok kívül mindenki hülye. "Messziről" is látszanak a motivációitok, nem akartok magatok közé engedni "új" szemeket, csak akik a régi rendszernek megfelelően viselkednek (felfelé nyal, lefelé tapos). Egyszer ennek vége lesz. Ne feledjétek, magasról lehet nagyot esni.

idiesel 2016.09.22. 09:09:06

Nem mennek bele, hogy ki a hibas, szitu fuggo. De hogy multihoz nem megyek tobbet melozni, az murvaelet. Sajnos eggyel ver a sors, epp valtason ugykodok, de konkretan egy francos property az ember. Egy husdarab, amit elovesznek a hutobol. Kidolgozod a beled, nincs egy kosz sem, elvaras. Kidolgozod a beled, emel valamennyit, de kimozditani a pozidbol nem fognak esetleg feljebb, mert jol vegzed a minkadat, inkabb vesznek fel egy kulsos hulyet, majd o... Szanalmas, meg jo hogy valtsanak az Y korosztaly tagjai, sokkal tobbet ernel el penzben, megbecsulesben, persze korrekt hozzaallassal es nem idot vesztegetni egy cegre...

OdriOdri 2016.09.22. 09:11:45

Az X-ekből kivált némi dühöt egy Y az kétségtelen. Én Y vagyok, baromira dühít az X és egyébként már a Z is:)
Nem vagyunk egymás élethelyzetében, tömegesen reagálunk, reagáltunk sok-sok társadalmi, gazdasági tényezőre úgy-ahogy épp és minden generációnak van gazdagabb meg szegényebb rétege is. Minden ember úgy próbál boldogulni ahogy tud. Egyének vannak nem X-ek meg Y-onok.

A saját kis általános megközelítésem ezen felül;
Sok x-el dolgozom együtt, okoz is álmatlan éjszakákat, de végső soron azon vagyok mindig, hogy adott esetben megértessem velük, hogy az én szempontjaim miért mások és nem feltétlenül ellenkeznek az övéikkel. Közben pedig igyekszem megérteni, hogy ők meg más tapasztalataik miatt viselkednek máshogy. Muszáj közös nevezőre jutni.
Nekem azt nehéz elfogadnom tőlük, jobban mondva az az érzésem, hogy összességében egy olyan csomagot akarnak a torkunk lenyomni, elfogadtatni velünk, amit egyébként ők sem viseltek volna jobban, vagy viselnek most sem, hogy már nehezebb a szitu, mint 2008 előtt.

Ugye van ez az ARC téma. Én azt gondolom erről, hogy bizonyos tekintetben határozottabbak vagyunk, gyorsabban döntünk, nem tehetjük meg, hogy ne legyünk ilyenek, miközben sosem elég amit tudunk, irdatlan gyorsasággal kell tudni változni, alkalmazkodni, baromi nagyok az elvárások(az X-eké hozzáteszem..), nehezebb a gazdasági környezet és közel nem jönnek vissza azzal a valószínűséggel az eredmények és olyan gyorsan, mint mondjuk számukra ennyi idősen. Hát ehhez kell egy kiállás, hogy túllendüljünk rajtuk. Azért hadd ne áldozzuk már fel magunk az X-ekért, hogy nekik azért jó legyen csak továbbra is a megszokott módon. Na.
És hát a munka mennyisége. Mert ugye ezt is megkapjuk. Istenem, a 90-es években, egy terjeszkedő, telítetlen gazdaságban, felszabaduló erőforrások birtokában annyi munkával, meg igyekezettel, amit most beleteszek, már azt hiszem milliomos lennék!
Könyörgöm, ha összeadom 5 munkahelyem van egyszerre. Mennyit dolgozzak még? Ja, és ezt csinálja a párom is és az összes barátom is. Még az X is visszasírja folyton, hogy Az Az időszak szinte mámoros volt. 1,5 milliós tanácsadói, tréneri fizetés?? Ettől persze még ott van a sok X a gyártósorok mellett is és az egész életét így tolja le nettó (most már talán..) 100-120ezerért.

Az Y eleje nagyjából a gazdasági válság pillanatában került ki a munkaerő piacra, ami addigra egyébként is szépen fel volt már osztva. Micsoda lehetőségek vártak rájuk! Most is csak széltében tudnak a legtöbben mozogni. Nem kell azon csodálkozni, hogy az Y is boldog akar lenni, ugyanazokat akarja elérni, mint az X és ehhez van egy arca is. Csak most 2 évente más munkahelyen vagy szakmában! kell hozzá próbálkozni, mert pl. az első 3 hónap után kiderül, hogy csak vegetál a cég, tutyimutyi a vezetés és képtelen lesz a fejlődésre jelen körülmények közepette.
Y-onunk látja jól, hogy ugyanazon a pozíciószinten ücsöröghet akár 5-10 évig is, közben meg robog el mellette az élete. De azért legyen már lojális. Ehhez feltétlenül hozzá kell tennem: 6 évet húztam le egy helyen becsülettel, tisztességgel, Y-onokat meghazudtoló módon. Kipróbáltam mi lesz, ha elkötelezett módon mindent, de mindent beleteszek, ahogy elvárják, simulékony kis hű szolgálóként, a magam kárára is.
A végeredményt elárulom: semmi. Még egy köszönöm vagy elismerés is alig-alig. Engem viszont nagyon jól lehetett használni a gondtalan cégműködéshez, az új Mercedes-hez, én meg pontosan ugyanott tartok, mint annak előtte. Még fizetésemelést sem kaptam közben. Én vagyok a hülye, meg arcoskodó, hát világos. Mégis milyen alapon várnám el a több pénzt én is? Nem az enyém az a nyamvadt cég.

Egy csomó különbséget lehetne felsorolni kinek-miért jobb-könnyebb, másabb. És akkor mi van? Egymás hibáztatása nem vezet sehova. Ettől még persze, hogy jobban szeretem a saját generációm és jobban együtt is tudok működni vele és ha tehetem inkább egy Y-t választok magam mellé, mert közös a nyelvünk. Az X is ezt teszi és a Z is ezt fogja. Már most utálnak minket lefogadom! És abban is biztos vagyok, hogy eltanultunk annyi szarságot a X-ektől, hogy azt mi gondolkodás nélkül ugyanúgy fogjuk továbbadni nekik. Akkor meg majd mi leszünk az X az ő szemükben.

Kicknick 2016.09.22. 09:28:57

Baszdki ez a 4 pont vagy megvan egy munkahelyen vagy nincs. Erre fogni hogy ugrálnak a fialatok? Muhaha...amit én látok : két fajta Y-os van : 1, aki ért ahhoz amit csinál meg 2, aki csak bejár és túlél.
Az első előbb-utóbb kinövi a helyet és továbbáll, mert tudja hogy többet ér és el is indul nagyon helyesen. A másodikat meg addig megtarták amig nincs jobb aztán lehet menni isten hirével.
De hogy erre a 4 pontra vezessük vissza...csókolom, ez manapság nem korfüggő hanem munkahelyfüggő.

tnt 2016.09.22. 09:51:17

lehet itt fröcsögni bármilyen generációsként.... ami fent le van írva azt a X, Y stb generáció is ugyanígy csinálta, élte meg ahogy most a Z vagy a következők.. ha nincs ismeretséged akkor boldogulni akarsz a saját eszeddel és ehhez nem jó 1 helyen maradni mert nem becsülik meg max 10+ év után esetleg észrevesznek ... talán ..... sóval ez a generációkra lebontott fa****ág mindig is megvolt .... mi is így éltük meg és éltük az életünket... akinek meg frankó helye volt apuci összeköttetései révén és egyenes volt az útja az akkor és most is röhög ezen a baromságon....

wannabebiker · wannabemotoros.blog.hu 2016.09.22. 10:23:22

Anyám még 30 évet dolgozott le egy munkahelyen, nekem már 8 év volt a leghosszabb egy munkahelyen eltöltött idő, akiket felveszek 25-30-éves korosztály, 1-2 év maximum és vált.

Az van, hogy felgyorsult a világ, egy mai 20-25-30 éves fiatal, azonnal akar mindent, nagy pénzt, státuszt, mindent. Ha ezt nem kapja meg, már odébb is áll. Nincs ezzel probléma, csak annyi, hogy a karrierutak nem olyan gyorsak egy helyen, mint ahogy az egy mai fiatal fejében létezik.

Példa. Felvettem valakit egy munkakörbe, minden fasza, megegyeztünk mit kell csinálni. 3 hónap múlva jön, hogy ő unatkozik, meg menedzser akar lenni. Én meg pislogok, hogy mit akarsz barátom, ez nem így működik. Ha unatkozol, keress magadnak feladatot, lássam rajtad az akaratot, keress magadnak feladatot, egy csomó minden van, amit a mostani munkakörödben javíthatnál, arra lettél felvéve. Szóval én, mint munkáltató adjak mindent instant, de kapni cserébe nagyon keveset kapok. El van tolódva a két oldal elvárása. Ha ezt megmondom, akkor meg mekkora egy szemét vagyok, velem nem lehet beszélni.
Nagy gond nincs ezzel, az ilyen emberek hamar lemorzsolódnak, cserébe az életem egy folyamatos keresés a megfelelő munkaerő után.

rettentó 2016.09.22. 10:26:42

Oké, valóban ijesztő lehet a régebbi dolgozók által természetesnek vett rengeteg bejáratott eljárás, elvárás, mire kell figyelni stb. De amikor a fizetésemelés számukra a legfontosabb egy hónap után, anélkül, hogy bizonyítottak volna bármit, az nem ez a kategória. Mi is voltunk kezdők, csak volt bennünk tisztelet is a vén majmok felé, akiknek mondjuk nem zéró tapasztalata volt, és nem szégyelltünk tőlük tanulni. És nem kevertük össze a sokszor kioktatónak tűnő hangot a szivatással. FikkFakk: Köszönöm érdeklődésed, nyelvtudásilag rendben vagyok, és nyitott vagyok az újra is. OdriOdri: köszönöm a hozzászólást.

Plumper_ 2016.09.22. 10:38:04

azért, mert nulla munkával havi 5 millát akarnak keresni.

Pankotai Balázs 2016.09.22. 11:30:09

Köszi a hozzászólásokat, nagyon érdekes volt olvasni őket, főképp', mert túlnyomórészt saját tapasztalataitokat írtátok le!
Nem gondolom, h összesen ezen a négy tényezőn múlna az elköteleződés, egyszerűen csak szembejött ez a cikk, és ennek nyomán elmélkedtem. Csomó más faktor is van.
Abban viszont egyre erősebben hiszek, h olyasmi ez, mint egy párkapcsolat: ha hosszabb távon tervezünk egymással, van bizalom, megbeszéljük a dolgokat, akkor el lehet köteleződni. Ha nem működik, akkor nem csak az a válasz kéne, h létezzen, h továbbállok. De van, amikor csak ez lehet a válasz. Számomra az a szomorú, ha egyik fél sem szeretne energiát fektetni abba, hogy lehessen más válasz.

fifibá55 2016.09.22. 12:09:32

Érdekes lenne megnézni, ugyanez lenne-e a jelenség akkor is, ha nem számíthatnának szociális védőhálóra.

Gringo 2016.09.22. 12:55:08

Bullshit!
Azért ugrálnak, mert egy filarcnyi kitartás sincs bennük, mindent készen kaptak az élettől!

LittleWildGuy 2016.09.22. 15:13:20

Eléggé speciális terület (informatikus-villamosmérnök-fizikus-gépész), viszont szeretnék reflektálni pár hozzászólásra:

- Arc: Igen, van olyan pályakezdő, aki gyakorlatilag a "semmire" - értsd, a munkáltató által nem használható tudásra - büszke. És van a másik kategória, aki adott esetben 2-3 év munkatapasztalattal azt mondja, hogy szeretne egy jelentős (minimum 30-50%) béremelést, mert ez alatt az idő alatt plusz munkákat bevállalva annyit fejlődött, hogy erősen alul van fizetve. És ha az adott cégnél nem kapja meg, akkor bizony továbbáll. Ennyi talán tényleg a "számlájára írható", hogy nem sajnálja a céget.
- Személyes kapcsolatok: Van, hogy egy szeretett vezető távozása után (aki a munkavállalók érdekeit a cég rövidtávú érdeke elé helyezte - mellesleg pont ezzel biztosítva a hosszútávú fejlődést) egy szerencsétlen választással szétvernek egy csapatot. Az egyenes, korrekt vezető utáni "rossz idők" gyorsabban késztetik távozásra a fiatalabbakat. Egy nagy cégnél pedig lehet hogy kell egy-két távozás egy összeszokott gárdából ahhoz, hogy a felsővezetés elgondolkozzon a döntése helyességén.
- Mindent készen kapnak: Ha igen (ami mondjuk kevesebb mint 1%), akkor lehet hogy nem lesznek kitartóak. De ha nem, akkor miért is maradna valaki egy alulfizetett állásban, amikor fizetni kellene a lakást, gyereket szeretne, neadjisten egy használt autó vásárlására gyűjt?

Ami tényleg váltásra ösztönöz (legalábbis szerintem) egy (egyébként elég nagy feladatokat véghezvivő) fiatalt:
- A fentebb említett rossz irányú főnökcsere
- "Amit lehetett már megtanultam itt"-érzés (különösen azoknál, akik folyamatosan fejlődni akarnak)
- Kiégés, (túl)munka miatti egészségügyi problémák
- Fizetésemelés (itt általában nem 10-20%-ról beszélünk)
- Személyes preferenciák (inkább foglalkoznék valami kisebbel/nagyobbal/gyárban/fejlesztési területen)

Pár dolog, ami nem került még elő:
- Képzés: Egy fiatal munkavállaló jól megtartható, ha folyamatosan képzed (szakmai tréningekről, Msc-ről, doktori kutatási lehetőségekről beszélek). Persze költséges, de házon belül marad a tudás
- Oldalirányú mozgás: Ha nagy cégről beszélünk döntően lehet szakterületek között ugyanazon a szinten váltani - ha már rutinná válik a munka, de a cég egyébként szimpatikus
- Aki tényleg magas szinten dolgozik itthon (ezen a speciális részterületen), az ugyanezt meg tudná csinálni tőlünk nyugatabbra is. Korántsem mindenki akar elmenni, de lehet hogy elgondolkodik: Miért dolgoznék harmadannyiért mint mondjuk a német kollégám, miért nem feleannyiért? (Ezek az állások nem a magyar ipar versenyképességi mutatóitól függnek, hanem döntően a németétől - akkor miért is kaptam kisebb emelést (Euróban számolva) mint a német kollegák?)
- Visszajelzés: Általában ha egy fiatal munkavállalónak baja van, azt jelzi. Nem az lesz az első jel, hogy két példányban lerakja az asztalra a felmondását, hanem előtte elmondja hogy mi a problémája. Lehet hogy nem jogos a felvetése, akkor ezt meg kell indokolni hogy miért nem - de a lehetőséget a közvetlen vezető (általában) megkapja hogy megtartsa a dolgozót.

Lucifer Morningstar 2016.09.22. 15:24:27

"miért ugrálnak egyik állásból a másikba az Y generációs munkavállalók"

Mert kiderül, hogy sík hülyék mindenhez. Menni kell a következő helyre, ahol ismét a papírt nézik elsőként, aztán amikor újból kiderül, hogy munkára alkalmatlan, akkor lép tovább.

DFK 2016.09.22. 16:46:34

Vicces volt, amikor az Y kollega felállt és megkérdezte, hogy mikor lesz már lehetősége feljebb lépni, hiszen már 6 hónapja a cégnél van. Namost, amit csinálunk,azt az iskolában nem lehet megtanulni, olyan 5 év a minimum, mire átlátod úgy a dolgot, hogy irányíthass bármit.

*Delin* (törölt) 2016.09.22. 21:39:45

1. Multinal 2-3 evente erdemes valtani, kulonben beragad a fizetesed. Valtasonkent 20-30% beremeles elerheto, mig ha maradsz max inflacioval emelnek.

2. Eloleptetes is min. 2-5 ev cegen belul, minimalis fizuemelessel, mig valtassal 2 evenkent lehet szintet lepni.

Persze vannak mas tenyezok is, de szerintem ez a ket tenyezo a meghatarozo egy versenykepes, ambiciozus, diplomas, legalabb angolul beszelo, multinal dolgozo y generacios munkavalalonal.
süti beállítások módosítása