Egy hónapja jártam a HR Festen, amely a szakma egyik friss és jó előre várt rendezvényévé nőtte ki magát, mindössze két év alatt. Pezsgő társalgás, örömteli találkozások egy mindezt nagyszerűen szolgáló helyszínen, a budapesti Akváriumban. Elszomorítóan sok volt ugyanakkor a PR-szagú előadás, amely önmagában nem baj, csak ha vacak előadó is társul hozzá. Szerencsére igazi gyöngyszemekre is bukkanhattam: az egyik ilyen Hari Abburi előadása volt. Az indiai származású szakember úgy építette fel előadását, hogy...

...minden olyan döntési helyzetet, amellyel a bemutatott kultúraváltási projekt során kollégái és ő találkoztak, nekünk, a közönségnek is bemutatott, és adott három válaszlehetőséget, melyek közül szavaztunk, mi mit tennénk. Erre később visszatérek.

Abburi jelenleg egy svájci tanácsadó cég emblematikus figurája, és egy nemrégiben véghez vitt kultúraváltási projektet elevenített fel, A kultúraváltásról sokan sokfélét gondolunk, de abban egyetérthetünk, hogy az általánosan kialakult kép róla az, hogy jól szabályozott, felülről vezérelt, utolsó lépésekig kitalált folyamatnak kell lennie, mert csak így működik hatásosan. Azt ő is vallja, hogy a felső vezetés elköteleződése az első lépés, utána viszont - talán így lehetne fogalmazni - a kritikus tömegre bízta a kezdeményezések terjedését. A vállalati intranetet felhasználva generált beszélgetéseket és véleménynyilvánításokat, és nyert meg egyre több embert a változásoknak. Nyíltan, átláthatóan, egyszerűen. Engem az nyűgözött le, hogy rá tudta bízni az emberek kiváncsiságára és érdeklődésére, hogy mi és mikor fog megtörténni. Hari és munkatársai mertek hinni a folyamatban, végtére is az emberi természetben.

Visszatérve az előadás ívére: a közönség (amely, ugye, zömében szakavatott HR-esekből állt) eleinte a berögzült klisék szerint válaszolt a dilemmákra, majd egyre jobban ráérzett, hogyan közelítené a témát Hari, és a végére a szavazások elsöprő többséggel a végül megvalósult utat támogatták. Ez egy remek előadói módszer volt, mélyebben megmaradt így a mondanivaló.

Túl ezen, jól szemléltette azt is, hogy a HR-nek is véghez kell vinnie magán ugyanazt a szemléletváltást, amely az üzletre vár, amelynek szolgáltat:

• gyorsabb alkalmazkodás (ahol szükséges, agilis megközelítés),
• legújabb technológiák és IT megoldások bevezetése és
• a foglalkoztatás rugalmassága.

Sok jelenlegi példához képest szorosabban kell együttműködnie az egyéb területek döntéshozóival, akik stratégiai partnert kell, hogy lássanak a HR-ben. Ha így lesz, akkor továbbra is támogatni fogja az üzletet, nem pedig akadályozni abban, hogy alkalmazkodjék a gyorsulva változó körülményekhez.

Ha tetszett ez az írás, látogasd meg a blogom Facebook oldalát! Nyomj egy Like-ot, hogy mindig értesülj a legfrissebb bejegyzésről!