A szavak építő vagy romboló erejét újra és újra lenyűgöző vagy elborzasztó megtapasztalni. Persze az a leginkább inspiráló, amikor egy romboló üzenetet sikerül felülírni egy építő jellegűvel.

Egy coach jóbarátom beszélgetett nemrégiben egy közel negyvenéves férfival, aki elmondta, hogy extrém kis súlyú koraszülött volt, akinek az esélyei a teljes értékű életre akkoriban nem voltak túl jók. S valóban, meg is maradt felnőttkorára is egyfajta beszédzavar, amely általában azzal jár, hogy nehézséggel, furcsán artikulálva mondja ki a szavakat, illetve stressz esetén gyakorlatilag dadog. Évekkel ezelőtt, mikor ez a gyengesége már kellően zavarta, elment tanácsért egy ún. látóhoz (bármit jelentsen is ez). A látó a beszélgetés konklúziójaként kerek-perec azt mondta neki, hogy koraszülöttsége és beszédbeli fogyatékossága a sors büntetése.

Ezzel a címkével, ezzel az üzenettel élt emberünk évek óta, amíg eljutott a már említett kócshoz. Aki, meghallgatva a történetét, és tudva, hogy az ilyen kicsiny súlyú koraszülötteknek akkoriban nem voltak olyan kilátásaik, mint manapság, azt mondta neki, hogy az egész élete Isten ajándéka. Utólag úgy mesélte el nekem ez a barátom, hogy érezte, ez egy különleges pillanat. Olyan volt, mintha megállt volna az idő, és hirtelen minden figyelem a világon abban az egy pontban fókuszálódott volna.

Az ilyesmi kiemelt pillanata egy-egy segítő folyamatnak. Ahány irányzat, annyiféleképpen hívja, de egy hiedelmet, egy meggyőződést, egy életprogramot, egy sorskönyvet átírni rendkívüli fejlődés egy individuum életében. Megszabadul a személyiség egy olyan szűrőtől, amelyen keresztül az addigi összes cselekedetét értelmezte. Hirtelen egy csomó dolog értelmet nyer. Minden egy kicsit megváltozik. Egy nehéz teher lekerül. 

Értő kezekben történhetnek efféle élmények. Ártó kezekben pedig beláthatatlan károk keletkezhetnek. Felelősséggel válassz kócsot magadnak!