Az emberi számítás

Human 2 Human

Human 2 Human

Vezetőfejlesztés nagyon másképp

2015. november 15. - Pankotai Balázs

szepmu.jpgEgy olyan vállalati projektről szeretnék írni, amely számomra váratlanul, másfél év elteltével került a napokban szakmai rivaldafénybe, és amely az egyik olyan feladat a Telekomnál töltött éveimből, amelyre mindig büszkén, őszinte örömmel és megható érzésekkel fogok emlékezni. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galériával közös felsővezetői fejlesztőprogramunkról van szó, melyet egymás között többnyire egyszerűen Szépmű projektként emlegettünk.

Hogy legyen némi benyomásotok, nézzétek meg ezt a jó hangulatú videót, amelynek túlnyomó része a záró eseményen készült, ahol a csapatokban felkészülő vezetők a több hónapos folyamat eredményét prezentálták a szakmai zsűrinek.

 

 

A program ívének leírása megtalálható mind a HR Portál cikkében, mind egy múzeumpedagógiai nívódíj pályázatra készült beszámolóban, de röviden azért bemutatom alább. Mindazonáltal inkább arra szeretnék koncentrálni, hogyan éltem meg én, vagy akár tágabban, hogyan éltük meg mi, akik kitaláltuk, megszerveztük, illetve arra, hogy hol látom egy ennyire a sorból kilógó vezetőfejlesztő program helyét.

Kezdjük az előbbivel! Kiss Adél (Telekom) és Kégli Balázs (Szépmű-MNG) egy beszélgetéséből pattant ki az ötlet csírája, amelyet aztán mi, a vezetőfejlesztő csapat tovább gondoltunk: Solymár Dóra, Medgyesi Kriszta, Salamonné Pastéka Éva és jómagam, Pankotai Balázs. Akkori vezetőnk, Nagy Andrea is rajta tartotta  a szemét az eseményeken, és természetesen a múzeum részéről is többen bekapcsolódtak.

A teljes folyamat főbb csomópontjai ezek voltak 2014. februártól májusig:

  • nyitó esemény, ahol Baán László főigazgató felkérte a felsővezetői csapatunkat egy olyan koncepció kidolgozására, amely egy látogatóbarát, versenyképes, korszerű intézmény képét segít majd kialakítani,
  • külföldi tanulmányutak: a vezetők öt csoportban, öt különböző európai fővárosba utaztak el, ahol egy hagyományos és egy újszerű múzeumot látogattak meg, egymással pedig egy közösségi média felületen (nem, nem azon) tartották a kapcsolatot, illetve osztották meg élményeiket,
  • hazatérve egy vezetett brainstorming alkalmon számoltak be egymásnak tapasztalataikról, elképzeléseikről, és itt dőlt el az is, milyen koncepciót visz tovább az öt csoport a következő fázisba, azaz a
  • fókuszcsoportba, ahol a múzeum valós vagy potenciális látogatói mondhattak véleményt az eléjük tárt javaslatokról, majd ezek alapján, a koncepciókat finomítva, az ünnepélyes
  • záró eseményen mutatták be a végleges elképzeléseket egymásnak, a múzeum vezetőségének, és egy szakmai zsűrinek, amely értékelte azokat (ez látszik a videón, valamint vágóképek a brainstormingról).
  • Mindezeket kísérte egy csoportos coaching folyamat, amely a projekt lezárása után is folytatódott.

Számunkra, HR fejlesztők számára, bátorság volt bevinni javaslatként, hogy ezt ajánljuk a 2014-es év felsővezetői fejlesztéseként. Volt úgymond hagyományosabb alternatíva, a topvezetés döntött, hogy ezt szeretné; a bátorság (és talán a kíváncsiság) tehát az ő részükről is megvolt. Ez persze még nem jelentett egyből elköteleződést is: volt ellenállás több ponton is a folyamat során, de az is igaz, hogy ez már a harmadik év volt, amikor új szemléletben folyt a felsővezetői fejlesztés, így eddigre többek bizalmát élveztük.

Főként ez adott erőt ahhoz, hogy kibírjuk az állandó rögtönzést: az induláskor csak a hozzávetőleges ív volt meg, az, hogy mit szeretnénk elérni ezzel az egésszel. A részleteket folyamatosan, a beszállító partnerekkel közösen alakítottuk ki. És persze segített a tudat, hogy valami különlegeset alkotunk éppen.

Elkezdtünk rendszeresen a múzeumba járni, sokat beszélgettünk az ottani szakemberekkel, össze is barátkoztunk velük. Egyre inkább bennfentesnek éreztük magunkat, és ahogy haladt előre a folyamat, ugyanezt élték meg a résztvevők is. Azok is megkedvelték, elkezdték érteni, de legalábbis respektálni a múzeumok világát, akik azelőtt nem tartoztak a gyakori látogatók közé.

És hogy hol lehet a helye, mi lehet az értelme egy ennyire másmilyen vezetőfejlesztő programnak? Kezdjük azzal, hogy a telekomos vezetők igencsak "agyontréningezettek", és ez a műfaj kicsit úgy működik, mint az akciófilmek: mindig más, izgalmasabb, elgondolkodtatóbb kell, mint amit már láttak. Túl ezen, intelligens embereknél jól tud működni az analógiás gondolkodás: ha valamire rájövök itt, azt tudom hasznosítani ott. Ezért van az, hogy ez nem pusztán arra ment ki, hogy javaslatokat tegyenek egy vonzó jövőbeni múzeumra. Ugyanezek az emberek időközben gőzerővel találták ki, milyen legyen a közeljövő Telekomja, és akik a Szépművészetinek a látogatói, jó eséllyel a Magyar Telekomnak ügyfelei. Sok az áthallás.

Hogy mennyire bevonódtak végül, azt jól mutatja, hogy miután lezárult májusban a program, a résztvevők fele azt jelezte, hogy szívesen gondolkodik, vagy akár munkálkodik tovább a múzeumi kollégákkal, hogy a felvetett ötletek megvalósulhassanak. Így jött létre pl. abból a gondolatból, hogy a Szépmű lépjen ki a falai közül, menjen közelebb a látogatókhoz, a Kötőjelek című kiállítás, amely 2014 őszén volt látható a Telekom székházban. Nem akarom elhallgatni, hogy a pozitív visszajelzéseken túl, felrótták nekünk a vezetők, hogy nagyon sok idejüket vette igénybe a programban való részvétel. Azt szeretném hinni, hogy meglesz a haszna, és hosszú távú befektetésként mégis megérte rászánni minden percet.

Szervezetfejlesztési többlet-eredményként jelentkezett, hogy minket, a vezetőfejlesztő csapat tagjait, jobban összehozott ez a feladat, mint addig bármi. A végére már félszavakból értettük egymást, és ha egyikünk fáradt, jobban "húztak" a többiek. Elképesztően jóleső volt egymás mellett állva azt látni és hallgatni, ahogy zárásként a vezérigazgató valódi, szívből jövő köszönetet mond a társainak és a múzeumi kollégáknak.

Rengeteget tanultam ebből a projektből, és bármikor nekilátnék ismét egy hasonlóan érdekes, formabontó dolognak!

Ha tetszett ez az írás, látogasd meg a blogom Facebook oldalát! Nyomj egy Like-ot, hogy mindig értesülj a legfrissebb bejegyzésről!

A bejegyzés trackback címe:

https://human2human.blog.hu/api/trackback/id/tr948077232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása