A truBudapest nonferencián jártam ismét (minden évben megyek, ha tehetem), az ott szerzett benyomásaimat szeretném megosztani.

Előbb azonban egy kis történelem: a 'tru' a 'the recruitment unconference' rövidítése, amelynek zseniális magyarítása a nonferencia.

Közhely, hogy manapság boldog-boldogtalanból coach lesz. Life coach (amit nemrég még életvezetési tanácsadónak mondtunk magyarul), business coach, párkapcsolati, karrier, pályaválasztási, hovatovább áttörés coach... Szóval mindenki kócsol, kérdés, milyen színvonalon.

Kezdjek el rettegni, ki akarnak rúgni? Ez most a teljesítmény-értékelés része? Ha "rosszakat mondanak" rólam, akkor ugrott a bónuszom? Ilyen és ehhez hasonló hiedelmek kötődnek egy szervezetdiagnosztikai eszközhöz, a 360 fokos felméréshez. De nézzünk a félelmek mögé! Mit is érdemes róla tudni valójában?

Egy idő óta téma, hogyan hat a munkahelyi hatékonyságra a pihenés, egy rövid kikapcsolódás, netán szundikálás, mondjuk ahelyett, hogy magunkba töltenénk az aznapi harmadik kávénkat. Ennek története messziről indult, és a hosszú úton valahol épp' visszafordulni látszik.

A legutóbbi bejegyzésben érintettem azt a témát, hogy a Messenger, illetve egyéb csevegő alkalmazások is arrafelé alakulnak, hogy akár online ügyfélszolgálatként alkalmazhassák a cégek. Milyen hatása lehet ennek a jelenségnek a HR világára, és milyen egyéb lehetőségeket rejt még a mobil mint platform?

Azok után, hogy megvette előbb az Instagramot, majd a WhatsAppot, viszonylag világosan formálódott a Facebook stratégiája: integrálni minden olyan megosztást és kommunikációt, amely eddig más csatornán zajlott. Azok a hírek azonban, amelyeket mostanában hallani, még ezek tudatában is elgondolkodtatóak.

Arra gondoltam, hasznos lehet többeteknek, ha összegzem az álláskeresésem eddigi tapasztalatait. Aktívan azóta keresek, amióta elhatároztam (és "odabent" nyilvánossá tettem), hogy eljövök az addigi munkahelyemről. Így aztán ez most mintegy fél év áttekintése lesz. Elsősorban annak lesz érdekes olvasmány, akinek nincs túl nagy gyakorlata az álláskeresésben, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogyan megy ez mostanában a HR berkein belül. Előbb nézzük magukat a jelentkezéseket, azután az interjúkon tapasztaltakat!

Kaptam egy promóciós levelet egy négycsillagos magyarországi szállodától, amelyben pótszilveszteri mulatságot ajánl a figyelmembe. Bevallom, ilyen bizarr, egyszerre nevetséges és tanulságos ajánlatot még nem láttam.

A kreativitás mint téma szinte megunhatatlan. Az én érdeklődésem homlokterébe akkor került ismét, amikor a Prezis Árvai Péterrel közölt az Index egy hosszabb beszélgetést. Ebben voltak megszívlelendő és vitatkozásra késztető részek is. Lássuk!

Nemrégiben zártuk azt az utánpótlás-vezetőfejlesztő programot, amelyre ennek a bejegyzésemnek a végén utaltam.

Az én szerepem az volt a történetben, hogy jócskán elnagyolt kereteket adtam neki: lényegében a célt definiáltam vállalati oldalról, a beszállító partnerrel finomhangoltuk a koncepciót, a szervezeten belül kommunikáltam a programot, illetve összegyűjtöttem, kiket jelölnek résztvevőnek. A többi a trénereken és a résztvevőkön, no meg a folyamaton múlt.